Az emberek többségének általában nem fordul meg a fejében, hogy ha eladja valamilyen használt dolgát, akkor az után esetleg adózni kellene. Ha fel is merül a gondolat, akkor elhessegeti, hiszen hallott már valakitől valamikor valamilyen 600 ezer forintos határról, és egyébként is érzése szerint biztos nem keresett ennyit néhány “apróság” értékesítésével. Nézzük mennyi mindenre kell(ene) figyelni az ingóság értékesítés adózása során. Ez egy kicsit félvállról vett, de néhány részletében annál több olyan “banánhéjat” rejtő dolog amin könnyen elcsúszhat az adózásunk.
Az ingóság értékesítés adózása mikor adómentes?
Van egy jó hírem: a felvezetésben emlegetett 600 ezer forint az SZJA törvényben is szerepel. Az 58§ (9) bekezdés értelmében nem kell jövedelmet megállapítani az ingóság értékesítése után, amennyiben annak összege az év során összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ekkor bevallási kötelezettségünk sem keletkezik. Mindez akkor igaz, ha nem gazdasági tevékenység keretében történt az értékesítés. Ennek értelmezéséhez először nézzük meg a leírásban szereplő egyes fogalmakat.Mi az ingóság fogalma?
De egyáltalán mi számít ingóság értékesítésnek? Szintén az SZJA törvényben (3§ 30. pont) találjuk meg rá a választ: minden ami nem ingatlan, kivéve a pénzeszközt (pl. pénz, valuta), értékpapírt (részvény, kötvény), a betakarítatlan termést, terményt. Ez utóbbi kettőt vagy mezőgazdasági őstermelésből vagy egyéni vállalkozói jövedelemként vagy pedig önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni a bevallásban.